Passzív ház: menekülés a jövőbe

Hogy lehet nulla a fűtésszámla? Sokáig csak a jómódúak divathóbortjaként tekintettek a passzív házakra, de lassan létkérdés válik belőlük...

Már nem a gazdagok kiváltsága

Tény, még mindig nagyon sokba kerül egy passzív ház, de arányaiban már hírül sem olyan sokba, mint akár 20 évvel ezelőtt. Ráadásul - mivel világszerte rohamosan nőnek az energiaárak - nem évtizedekre becsülik a passzív házzal kapcsolatos beruházások megtérülését, hanem jóval kevesebbre.

Fókuszban az energiahatékonyság

Akit egyáltalán nem érdekelt soha a klímaváltozás problémája, még az is komolyan el kell gondolkodjon azon, vajon hogyan tudná hatékonyan csökkenteni az energia felhasználását. Hazánkban ezt a gondolkodásbéli váltást egyértelműen a rezsicsökkentés csökkentése hozta el, és mint tudjuk, "a nemzetközi helyzet fokozódik", szóval a továbbiakban sem kell arra számítani, hogy mérséklődnének az energiaárak.

Hogy lehet gyakorlatilag nulla a fűtésszámla?

A nulla energiaigényű és a passzív házak közös jellemzői, hogy az átlagnál jóval alaposabban hőszigeteltek: a külső falakon 20 cm, a födémen 30 cm, a padlóban pedig minimum 15 cm vastag a szigetelés.

Továbbá optimális, déli irányban vannak a legalább három rétegű üvegezésű nyílászárók, és nagyon keveset kell költeni a fűtésre, hiszen kevés hőt enged ki a szellőztető rendszere, ami miatt kevés levegőt kell egyszerre hirtelen felfűteni.

Ez a nulla nem az a nulla

A nulla energiás házak (net-zéro házak (NZE)) tehát olyan épületek gyűjtőneve, amik alacsony energiafogyasztásúak, és részben megújuló energiát is hasznosítanak. A köznyelvben a passzív ház megnevezés terjedt el, de ez igazából az egyik német minősítési rendszer által használt titulus.

Kétféle passzív ház van

Az igazi passzív

Az első típusnál a "vissza a természethez" elvet követik alapvetően. Ezeknél fokozottabb szerepet játszik a megfelelő tájolás, a hőtároló rendszerek kiépítése (trombe fal), és az épület adottságait igyekeznek maximálisan figyelembe venni, illetve kihasználni. Ezek közt az épületek közt hamarabb találunk olyanokat, amiknek a tetején zöld tető van, vagy természetes alapanyagokkal dolgoznak, illetve akár -az ókori bölcsességet bevetve- félig földbe süllyesztettek annak érdekében, hogy kihasználják nyáron a föld hűvösét, télen pedig annak a szigetelő, kvázi fűtő tulajdonságát. A cél az, hogy minél kevesebb energiafelhasználással elérhető legyen az optimális hőmérséklet, akár annak árán, hogy egyáltalán nem lesz divatos és/vagy hivalkodó az épület külseje.

A technokrata passzív

A másik vonulat inkább a modern valóság felé húz, hiszen előszeretettel használ gépészeti rendszereket az egyensúly megteremtésére, amiknek működtetéséhez általában napelem adja a megújuló energiát. Hazánkban viszonylag elterjedt gépészeti rendszer pl. a hőszivattyú, amivel könnyedén elérhető az optimális hőmérséklet nyáron és télen egyaránt. A fűtés még megvalósulhat fűtőpanelekkel is, de ebben az esetben is az a lényeg, hogy a működtetéshez használt energiát tk. maga az épület termeli meg.

Jogszabályi ösztönzés

Hazánkban idén júliustól csak azok a lakóingatlanok kaphatnak használatbavételi engedélyt, amelyek legalább BB minősítésűek, azaz az éves energiafogyasztási értékük évente 81-100 kWh/m². Ami ennél is jobb, az AA kategória, aminek az éves energiafogyasztási értéke 61-80 kWh/m².

A régi házat is lehet passzívosítani

Megéri szigetelni és nyílászárócserével kicsit felturbózni a már meglévő ingatlanokat is. Jó tudni, hogy már egy szimpla födémszigeteléssel is akár 25%-os energiahatékonyságot tudunk felmutatni. Sok helyen pl. a padlót is ki kell cserélni, ilyenkor érdemes lépésálló szigetelést rakni az új padlóburkolás alá, amivel szintén megspórolhatjuk a fűtésszámla akár 20%-át is.