Miért jó komposztálni?

Miért, és hogyan érdemes komposztálni? Olvassa el cikkünket, és tudja meg Ön is!

Először is, nem kerül semmibe.

Ha a növényeinknek jó minőségű, tápanyagban gazdag ültetőközeget szeretnénk biztosítani, hogy erősek legyenek, ellenálljanak a kártevőknek és a betegségeknek, mindenképp érdemes fontolóra venni a komposztálást.

Ha van konyhakertünk, vagy gyümölcsfánk, szintén érdemes saját gyártmányú komposztot előállítani, és azzal kényeztetni növényeinket, mivel jó eséllyel több terméssel fogják meghálálni a plusz gondoskodást.

Műtrágya vs. szerves trágya

Fontos észben tartani, hogy a műtrágyákkal szemben mindig jobb szerves eredetű trágyát használni, mert az jobban igazodik a növények valós igényeihez, és ezért jobban is hasznosulnak az összetevői.

Ráadásul a műtrágyák előállítása nem túl környezetkímélő, így - ha valaki nem kizárólag a saját telkén található föld egészségét tartja szem előtt - már csak ezért is érdemes szerves trágyát használnia.

Ám szerves trágya és szerves trágya közt is van különbség.

Sokan például esküsznek a boltban is kapható marhatrágyára, van aki pedig a mostanában elterjedt lombtrágyát részesíti előnyben.

Mi a közös ezekben?

Például az, hogy hiába jobb, mint a műtrágya, mégis csak terheli a környezetet, hiszen szállítják és csomagolják. Márpedig a levegő szennyezése sem mellékes - és mit csináljunk a műanyag csomagolással?!

Akkor mi a megoldás?

Tehát, irány a kert egy hűvösebb, kevésbé szem előtt lévő szeglete!

A kevésbé agilisaknak semmi más teendője, mint hogy egy kupacba gyűjtik a konyhai hulladékot, de természetesen a levágott haj, köröm szintén mehet a halomra, ugyanúgy, mint a kerti hulladék (levél, ág, elszáradt növényszárak, gyom, levágott fű).

Lényeges, hogy állati eredetű hulladék, illetve romlott élelmiszer ne kerüljön a komposztálandó dolgok közé! Ha állati fehérjétől szeretnénk megszabadulni, egyszerűbb, ha elássuk egy viszonylag mély gödörbe.

Sajnos a romlott élelmiszer azért nem kerülhet a komposzthalomba, mert pl. a penész gombák átvennék az erjedési folyamat felett az uralmat, és ugye, nem egy halom penész gomba a végső cél, hanem egy humuszban gazdag ültetőközeg.

A komposzthalom kialakítása

A komposzthalom kialakításakor lényeges szempont, hogy közvetlen érintkezésben legyenek a talajjal a komposztálandó szerves hulladékok.

Az, akinek fontos az esztétikum, nyugodtan használhat gazdaboltban kapható komposztálót. Aki viszont szemet tud hunyni afölött, hogy bárki számára látható lesz a komposzthalma, az nyugodtan összeüthet házilag is komposztálót vesszőkből, vagy kimaradt faanyagból.

Ha sok a kertünkben a komposztálandó növényi származék, el lehet gondolkodni egy aprítógép beszerzésén. Amennyiben nem akarunk ilyesmire költeni, jó észben tartani, hogy az alapos és gyors komposztálódáshoz elengedhetetlen, hogy kisméretű darabokban legyenek a lebontandó szerves hulladékok.

Azaz, hiába van nekünk egy felesleges, levágott almafaágunk, azt nem érdemes egy az egyben a komposzthalomba helyezni, mivel igen nagy eséllyel még jó sokáig ugyanolyan formában fog maradni, ráadásul meg fogja nehezíteni a komposzt forgatását.

Mert igen, időnként forgatni kell a komposztot.

Hogy miért?

Azért, hogy ideális legyen az oxigén ellátottság a komposzthalomban (azaz ne a rothadás vegye át az uralmat), és a hasznos baktériumok minél jobban eloszolhassanak a halmon belül.

Annak érdekében, hogy gyorsítsuk a bomlási folyamatokat, érdemes időnként vékony réteg földet is rakni a komposzthalmunkra. Nem árt, ha pár gilisztát is beköltöztetünk a folyamat felgyorsítása érdekében.

Hozzátennénk, hogy a levágott fű és a lehullott levél annyira könnyen és gyorsan bomló anyag, hogy a kényelmes kerttulajdonos akár rögtön a kiszemelt, prémium ellátásban részesülő növény tövére is halmozhatja ezeket ősszel. Tavaszra garantáltan nem marad nyoma sem! Természetesen, ha gombás fertőzésben szenvedett a fa, amiről lehullott a levél, szerencsésebb megszabadulni a levelektől, és a zöldhulladékgyűjtő edényzetbe rakni.

Semmiképp se égessük el a beteg, illetve kártevőktől hemzsegő leveleket és ágakat!

A komposzthalomnak további előnye még, hogy számos hasznos állat talál benne búvóhelyet a hideg időszakban. A kertbarátok nagy segítői a katicák és a sünök, csak hogy a legfőbbeket említsük. Előbbi a levéltetvek ádáz ellensége, utóbbi pedig a csigák könyörtelen ragadozója, így nem mindegy, hogy találnak-e biztonságos, kutyától védett, téli álomhoz is alkalmas helyet a kertünkben, vagy inkább átpártolnak a szomszédba…

Mindenképpen buzdítani tudunk mindenkit a komposztálásra, mert nem bonyolult, és mindenképpen jót teszünk nem csak a környezettel, de saját magunkkal is, hiszen az egészséges gyümölcsöktől és zöldségektől mi is egészségesebbek leszünk!