Segíti-e a CSOK a gyermekvállalást?

ingatlanok.hu // 2021.10.05
Mennyire segítette az előzetes gyermekvállalást és az ingatlanszerzést a Családi Otthonteremetési Kedvezmény (CSOK) 2016 és 2020 között?

A kérdés megválaszolására 625 háztartást vizsgáltak meg Nyugat-Magyarország, Közép-Dunántúl, és Közép-Magyarország területéről.

A CSOK-ot igénylők 78%- a támogatás igénybevételekor nem rendelkezett lakóingatlannal.

A nem nagycsaládosoknak 47 százaléka, míg a nagycsaládosok 58 százaléka vásárolt használt ingatlant. A gyermeket előre vállalók a támogatás 24 százalékát (495 millió Ft) kapják meg. Közülük 55 százalék új-, 39 százalékuk használt ingatlant vásárol, 6 százalékuk pedig bővít.

A CSOK igénylésekor a családok 82 százaléka már rendelkezett három gyermekkel, 43 százaléka pedig két gyermekkel.

A CSOK-ot igénylők 77 százaléka hitel felvételével is kiegészíti a vissza nem térítendő támogatást. A CSOK-támogatott hitelt 2020 első félévéig 134 ezren igényelték, összesen 400 milliárd forint értékben. 

Néhány eredmény a tanulmányból:

  • A legszerényebb jövedelemmel és kisértékű ingatlannal rendelkező csoportok körében a legjellemzőbb a gyermek előre vállalása. 62 százalékuk alacsonyabb értékű, 35 millió forintos és 80 m2 alatti hasznos alapterületű ingatlant vásárol. A támogatás számukra nyújtja a legnagyobb segítséget az otthonteremtésben, a támogatási összegből viszont kis mértékben részesülnek.
  • Az igénylők 8 százaléka a támogatás segítségével meglévő ingatlanja mellé újabbat vásárolt.
  • A legnagyobb érdeklődés 2019-ben jelentkezett a CSOK iránt, aminek hátterében a kétgyermekes családoknak megítélt kamattámogatott hitel igénybevételének lehetősége áll. Ez is mutatja, hogy a fizetendő kamat csökkenésének kedvező hatása van az ingatlanpiacra.
  • A  támogatást igénylők 63 százaléka az állami támogatást hitel felvételével egészítette ki, körükben 2 százalék az egygyermekes családok száma (ennek hátterében az alacsony támogatási összeg és a kamattámogatott hitel hiánya áll).
  • Az igénylések 44 százaléka kétgyermekes, 43 százaléka három gyermekes, 13 százaléka az egygyermekes családmodellben történt.
  • A csak támogatást igénybevevők 32 százalékban egy gyermek, 49 százalékban két gyermek, 19 százalékban három gyermek után tették meg.
  • Országosan a családok 36 százaléka egy, 22 százaléka kettő, 6 százaléka három-, és 2 százaléka négy vagy több gyermeket nevel. A CSOK-támogatottak körében az országos mintához képest többszörösen nagyobb részarányt képviselnek a kétgyermekesek, és a háromgyermekesek még ennél is nagyobbat.
  • Az országos KSH-adatok alapján a lakáscélú jelzáloghitelt felvevők között a legnagyobb százalékban a gyermektelenek (32 százalék) és a kétgyermekesek (30 százalék) fordulnak elő, őket követik az egygyermekes családok (26 százalék), és a nagycsaládosok képviseltetik magukat a legkisebb százalékban (12 százalék) a hitelfelvevők között, ami pont az ellenkezője a CSOK-program igénybe vevői körében tapasztalt gyermekszám szerinti megoszlásnak.
  • Az állami támogatásból részesülők 23 százaléka vállal előre gyermeket, ami elmarad az országos szintű 33 százalékos gyermek-előrevállalási hajlandóságtól.
  • A gyermeket előre vállalók 68 százaléka két gyermeket, míg 32 százalékuk három gyermeket kíván nevelni a jövőben; az igénylők 77 százaléka már megszületett gyermeke után igényli a támogatást.
  • A maximum két gyereket vállalók közt 36% vállal előre gyereket, míg a három gyermeket vállalóknak 17%-a.

A támogatással a nem nagycsaládosok 72 százaléka 35 millió forintos ingatlanérték alatt valósítja meg otthonteremtési vágyait. Ötvenmillió forintot meghaladó értékű ingatlant a kétgyermekesek 11 százaléka, a nagycsaládosok 5 százaléka vásárol (előre vállalt gyermekkel együtt).

A tanulmány szerzői klaszteranalízissel az alábbi csoportokat alakították ki:

  1. Használt lakást vásárló, rászoruló kiscsaládok – legalacsonyabb jövedelemmel – legolcsóbb ingatlanárral – magas gyermekvállalás nélkül. (38%)
  2. Városi használt ház vásárlója, nagycsaládosok – közepes jövedelemmel – közepes ingatlanárral – magas gyermek-előrevállalással. (21%).
  3. Felső középrétegbe tartozó nagycsaládosok – a 10 millió forintot kihasználók – közepesen magas jövedelemmel – szerényebb ingatlan mellett – alacsony további gyermek-előrevállalás mellett. (23%)
  4. Falusi új házat vásárlók – alacsonyabb jövedelemmel – magas ingatlanárral – a legmagasabb gyermek-előrevállalással. (7%)
  5. Befektetési házvásárlók, a korábbi lakás mellé – magas jövedelemmel – közepes ingatlanárral – további gyermekvállalás nélkül. (2%)
  6. Befektetési lakásvásárlók – magas jövedelemmel – alacsony ingatlanárral – további gyermekvállalás nélkül. (2%)
  7. Városi új luxusházban élő kiscsaládok – magas jövedelemmel – legmagasabb ingatlanárral – további gyermekvállalás nélkül. (7%)

A kutatás megállapítása szerint a 10 millió forintos támogatási összeg nem ösztönözte jelentősen a családokat arra, hogy nagycsaládosak legyenek, és emellett új ingatlan beruházásba kezdjenek. A gyermekvállalást sokkal inkább a támogatás megléte ösztönözte.

Összegzésként elmondható, hogy bár 2020-ban 3,3%-kal több gyerek született 2019-hez képest (2020 végéig az előre vállalt gyermekek 62%-a világra jött, csupán egy esetben nem jött világra a vállalt gyermek), a 2016-os születésszámot nem érte el.

A CSOK miatt érezhetően megnőttek az ingatlan árak, ami az esetek többségében felemésztette a támogatási összeg egy jelentős részét. Ez a jelenség tovább nehezítette a fiatal párok lakásszerzési lehetőségeit. 

Forrás: Portfolio.hu

Csaladihazak.hu
Kövessen minket:

Facebook gomb
MTI hírfelhasználó