Hat látványos építészeti műremek vagy mégsem?

Néha még a legjobb tervben is lehet hiba. Látványos építkezések, melyek változást akartak, de csak kurdarcot hoztak.

Legtöbbször egy nem jól sikerült projekt mögött pénzügyi gondok, politikai viták vagy éppen a hibás kivitelezés áll. Mutatunk 6 építészeti megoldást, mely a maga idejében sorsfordítónak indult, de ha be is fejezték, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Walkie-Talkie toronyház, London

Az uruguayi építész, Rafael Viñoly által tervezett épület az angolok számára az elmúlt időszak legvitatottabb londoni épülete lett. A walkie-talkie-ra emlékeztető létesítmény fejnehéz kialakításának célja az volt, hogy több irodahelyiséget tudjanak létrehozni, ezáltal maximalizálva a helykihasználást.

Az építkezés alatt több változás is történt. Csökkentettek a magasságán, hogy ne zavarja a város korábbi látképét. A várva várt „égi kert” kivitelezése sem az elvártaknak megfelelően alakult. A 35. és 37. emelet közötti magasságban lévő zöld terület fenntartása rengeteg energiát és pénzt igényel és ezzel az üzemeltetési költségek jelentős növekedését vonja maga után.

A legnagyobb problémája az épületnek azonban az, hogy a kialakítás miatt az ablakokról összegyűlt fény annyira fel tudta melegíteni a környező utcákat, hogy képes volt megolvasztani egy, az épület mellett álló autó borítását. A felületet leárnyékolták, ezzel igyekezve megszüntetni a problémát, azonban az épületről kialakult rossz véleményt nem tudták orvosolni.

Ponte City, Johannesburg, Afrika

Afrika legmagasabb luxus épületét kizárólag olyan bérlők számára építették meg 1975-ben, akik ezeket a körülményeket meg tudták fizetni. Az 55 emeletes épület egy központi udvart foglalt magában, körben pedig üzletek helyezkedtek el kiszolgálva minden igényt.
A rossz hírű környék és a magas bűnözési ráta miatt a lakók lassan elmaradoztak. Az apartmanok árának csökkenésével a helyi, elsősorban szegényebb lakosok kezdték vásárolni a lakásokat. Az épület a bűnözés és a nyomor helyszínévé vált.

A középső központi részt az 5. emeletig lepte el a szemét.

A ház új tulajdonosának keze alatt újraéledni látszik az épület. Johannesburgnak még mindig ez a legveszélyesebb negyede, de a biztonság érdekében hozott intézkedések megtérülni látszanak. Újra jobbmódú és a biztonságot szem előtt tartó lakók költöztek az épület felső szintjeire.

Pruitt-Igoe lakótelep, St. Louis, Missouri

Az amerikai állami lakhatási program keretében építették ezt a 33 darab, 11 emeletes lakóházból álló tömböt 1954-1956 között. A kivitelezés alatt politikai és pénzügyi gondok is adódtak, az építkezésre szánt költséget erőssen lecsökkentették, mely az épületek minőségének rovására ment.

A környék 2 évtizedes gazdasági hanyatlása, a bűnözés elharapózódása és az épületek gyors minőségi romlása miatt 1972-ben le is rombolták az összeset. Azonban az eltűnésükkel az általuk képviselt szegénységet kezelő kudarc nem tűnt el, máig emlegetik.

Komtar torony, Malaysia

Az épületet a modern kor jelképének és a város központjának szánták lakóházakkal, üzletekkel és parkokkal. Már az építkezés elején pénzügyi gondok merültek fel és később egy tűzeset is történt, ami nem csak hátráltatta a munkát, hanem újabb költség növekedést is okozott. Az építkezés kezdetekor a lakókat és az üzleteket kitelepítették a környékről.

Az öt ütemből álló kivitelezés végére csak kettő valósult meg. A lakóépületek nem készültek el, így az üzletek a vásárlóhiány miatt tönkrementek. Mára már csak emlékműnek tekintik az épületet, a modernizmus kudarcának.

Sport City, Róma

Az elképzelés az volt, hogy a új sportlétesítményt és az Egyetemet összekötik egy sétánnyal és egyéb létesítményekkel, melyet sportcentrumként és kulturális központként használnak majd. A projektnek a 2009-es úszó világbajnokságra kellett volna elkészülnie. A létesítmény várható építési költségei azonban nagyon magasra rúgtak, ezért leállították a projektet.

Az épület szerepelt a 2024-es olimpiai pályázati tervek között is, amíg vissza nem vonták.

A fém váza ma is áll, emlékeztetve a helyieket a kudarcra.

Pécsi magasház

A 25 emeletes magasház építése 1974-ben kezdődött és Pécs város gazdagságát volt hivatott mutatni. A házat egy jugoszláv technológia alapján építették, utólagos feszítéses, IMS rendszerrel. A technológia lényege, hogy feszültséget biztosító kábelekkel rögzítik a paneleket egymáshoz, így téve rendkívül biztonságossá és stabillá az épületet.

Bálint Balázs fotója

Azonban a lakók nem élvezhették sokáig, mert a technika kiforratlanságából adódó hibák miatt az épület szerkezete meggyengült, a fém tartórészek elkorrodáltak és veszélyessé vált az ingatlan. 1991-től teljesen lakatlanul állt az épület, ezzel be is került a rekordok könyvébe mint „Közép-Európa legmagasabb lakatlan épülete”. 2014-ban kimondták és 2016-ban meg is kezdték az épület bontását.