Építkezzünk! De miből?

Különböző faltípusok és építési technológiák

A fal minden épület egyik meghatározó része. Nem könnyű azonban eligazodni a mai falazóanyagok széles választékában, annál is inkább nem az, hiszen nem csak az építőanyag számít, hanem bizony az egymástól homlokegyenest eltérő építési technológia is döntően befolyásolja a végeredményt.

Nagy hőtároló tömegű épületek
Vegyünk például egy hagyományos, tömör téglából épült falszerkezetet és vizsgáljuk meg, milyen főbb tulajdonságokkal bír. A tömör téglafalra jellemző a nagy a hőtároló tömeg, ezért az ilyen fal sikeresen csillapítja a nyári, külső, elviselhetetlen hőséget. Ez nem azt jelenti, hogy egy idő után nem forrósodik fel, de a fal hatalmas tömegének felmelegítéséhez több időre van szükség, ezért tovább tudja a kellemes belső klímát megőrizni. Miután azonban felmelegedett, a falfelület kályhaként fogja visszasugározni a hőt.

Panelprobléma
Fizikai törvényszerűség, hogy minél nagyobb felületen "fűtünk" annál kisebb hőmérséklet-különbségre van szükség a levegő felmelegítéséhez. Vagyis mire a fal felmelegszik, addigra - jó esetben - beköszönt a hűvös, nyári éjszaka, ami szellőztetés révén ellensúlyozza ezt a kályhahatást, ill. valamelyest a falat is visszahűti. A nehéz falak hőtároló képessége legalább akkor előny mint hátrány - a hátrányuk hőszigeteléssel kompenzálható, de erről kicsit később.

Könnyűszerkezetes falak
A nagy hőtároló tömegű falakkal szemben a manapság egyre jobban terjedő könnyűszerkezetes építési technógia kínál alternatívát. A könnyűszerkezetes falak egészen másképp működnek mint egy téglafal. Itt nem beszélhetünk szinte semmilyen hőtároló képességről vagy hőcsillapításról, hiszen nincs semmi, ami felmelegedhetne vagy lehűlhetne, ugyanakkor ezen szerkezetek hőszigetelése kiemelkedő.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy a belső kellemes klímát állandóan temperálni kell, amihez energiára van szükség, mivel önmagában - a kötelező homlokzati hőszigetelés ellenére - élhetetlen környezetet biztosít: villámgyorsan felmelegszik és villámgyorsan lehűl. Viszont ez igaz a téli, nyári viszonyokra is. A gépészet - nyáron a légkondi, télen a gázkazán - egész éves, folyamatos üzemeltetése egyszerűen nélkülözhetetlen. Az is igaz azonban, hogy az ilyen épületekhez minimális mértékű energiafogyasztásra van szükség, energiaigényük töredéke egy téglaházénak.

A könnyűszerkezetes építési technológia kedvező kivitelezési ára miatt terjedt el hazánkban. Eredetileg ezek az acél vagy favázas házak az állandó fűtési igényekre optimalizáva jöttek létre; télen ugyanis valóban nagyon kevésből lehet nagyon meleget csinálni bennük.

Homlokzati hőszigetelésről
Mit kell feltétlen tudni a hőszigetelésről? Amikor hőszigetelésről beszélünk, hajlamosak vagyunk kizárólag a homlokzati hőszigetelésre gondolni, pedig ezzel csupán egy átlagos családi ház hőveszteségének mintegy harmadát lehet "megfogni". A többi hőt a nyílászárókon, padlón és a födémen keresztül fogjuk elveszíteni. A hőszigetelés kérdését ezért érdemes komplexen kezelni. Cikkünkben a könnyebb érthetőség kedvéért maradunk a falaknál.

A homlokzati hőszigetelésről azt is jó tudni, hogy nem nagyon érdemes 10 cm-nél keskenyebb hőszigetelőréteget használni. Lehetőség szerint ne a vastagságon spóroljunk. A polisztirol és a kőzetgyapot a két legismertebb hőszigetelőanyag (a harmadik, kevésbé ismert a levegő). Hőszigetelőképességük közel azonos, azonban a kőzetgyapot jobb páraáteresztő, jobb hangszigetelő és ráadásul éghetetlen - igaz, mintegy 25%-kal többe is kerül.

A legjobb hőszigetelési rétegrend
Kevesen tudják, de nem az a legjobb hőszigetelési eljárás, ha jó vastag - 15-20 cm - hőszigetelést teszünk a homlokzatra! Ezzel csupán a második legjobb eredményt érnénk el. A legjobb az, ha a külső hőszigetelőréteg elé kerül egy pengefal. Így a belső oldali fal szinte egyáltalán nem melegszik fel, ugyanakkor megmaradnak a nagy faltömegből származó előnyei. A legrosszabb az, ha a hőszigetelés a belső oldalra kerül.

Ennyi általános áttekintő után lássuk, melyik falazóanyag, milyen főbb tulajdonságokkal bír.

Vályog
Sajnos nálunk a vályognak igen rossz a renoméja, sokan a szegénységgel azonosítják, a bankok sem hitelezik az ilyen épületeket, stb. Érdekes módon nyugaton sokkal jobban elismerik és megbecsülik érdemeit, hiszen egy kifejezetten környezetbarát anyagról beszélünk. Megfelelő falvastagság esetén a páraáteresztő, hőtartó és hőszigetelő tulajdonsága kiemelkedő. A felvizesedését azonban erős betonalappal feltétlenül meg kell akadályozni, árvízben sem állhat, mert különben a szerkezet súlyosan sérül és végső soron megszűnik a teherhordó képessége és összedől. Emeletes épületet sem javasolt belőle építeni.

Tömör tégla
Történelmileg is régóta ismert építőanyag, rendkívül masszív, nagy teherbíró képességgel rendelkező épületek készülnek belőlük. Cikkünk elején részletesen kifejtettük már további tulajdonságait.

Vázkerámia falazóelem
A modern építőanyaggyártás csúcstermékei. Elődjének sok jó tulajdonságát feláldozták a hőszigetelőképesség oltárán. Így egy törékeny, sérülékeny, sok hulladékot termelő, kevésbé masszív, de kétségtelenül nagyon jó hőszigetelő és páraáteresztő képességű termék lett belőle. Egy-kétszintes családi házakhoz megfelelő, ennél magasabb épületekhez már vasbeton tartószerkezet szükséges.

Beton
Nagyon jó a teherbírása, földrengésálló, nem éghető, akár különleges, egyedi formák is könnyedén megvalósíthatók belőle. Komoly zsaluzási előkészületeket igényel, amihez magas fokú gépesítettség társul - mixer, pumpa, daru, stb. -, ezért főleg társasházi építkezésekhez rentábilis. Hőszigetelése elengedhetetlen, minden beton egy hőhídforrás is egyben.

Ytong
Természetes alapanyagokból készül, környezetbarát, jó a teherbírása, könnyű vele dolgozni. Önmagában is jó a hőszigetelőképessége, a homlokzati hőszigetelés akár el is hagyható. Könnyű, ezért kevésbé jó hőtároló képességű. Viszonylag kevés sittel kezelhető.

Könnyűszerkezetes falak
Fa vagy acélvázas szerkezet, amiben a gyapotpaplan hőszigetelést, a homlokzati egészíti ki. Tulajdonságairól fent szintén sok szó esett már.

Fentiekhez annyit szeretnénk még hozzátenni zárásképpen, hogy minden egyes falszerkezetet egyrészt az adott épület komplexitásában kell megvizsgálni és kiválasztani vagy éppen elvetni; másrészt nem szabad elfeledkezni az épület helyes üzemeltetéséről, vagyis a szellőztetés és árnyékolás jelentőségéről. Ez utóbbiak ugyanis érzékelhetően elősegíthetik vagy éppen kiolthatják a falszerkezet többi, egyébként pozitív tulajdonságát.