Energiatakarékos ház tervezése

Az energiatakarékos épület a benne lakók szempontjából gazdaságosabb.

Olcsóbb üzemeltetést, a környezet szempontjából pedig kisebb szén-dioxid kibocsátást, azaz kevesebb légszennyezést jelent, ami népegészségügyi és ökológiai szempontból is egyre jobban érvényesítendő alapkövetelménnyé válik.

Nem feltétlenül jelent építési többletköltséget egy-egy gazdaságos épület. Például egy 20%-os többletköltség a kivitelezéskor jelenthet akár 60%-al kedvezőbb üzemeltetést (rezsi költséget) is a későbbiekben. Minden olyan építmény célközönség lehet az energiatakarékosságra, melyben emberi tartózkodás és tevékenység zajlik (ezek lehetnek középületek, kereskedelmi épületek, üzemek, sportlétesítmények, templomok stb.).

Nem utolsósorban azt is tudni kell, hogy magasabb a CSOK ("szocpol") támogatás összege, ha "A", vagy A+ energetikai besorolású az új lakás. Amennyiben "A" energetikai kategóriájú lakás kerül építésre, akkor a támogatási összegeknél 1,1 szeres szorzót kell alkalmazni. "A+" energiaosztály esetén a szorzó 1,2, míg passzív házaknál 1,3.

Hogyan, miből?

Egy energiatakarékos épület nem csak jó hőszigetelésből áll. Fontos tényező lehet az épületek geometriai kialakítása, a napsugárzás aktív és passzív hasznosítása, a fűtés szabályozása, a külső határoló szerkezetek tájolása; sőt, már a telek kiválasztása is meghatározó szempont, ha valóban sikeresen akarunk a későbbiekben a rezsivel spórolni. Annak érdekében, hogy valóban teljesüljenek céljaink, az alábbi szempontokat ajánlott figyelembe venni:

• a megfelelő telek kiválasztása: a terepadottságok, a környező növényzet és épületek mind befolyásolják későbbi energiatudatos tervezésünket
• energiatakarékos épület-geometria és építő anyagok megfelelő kombinálása: funkcionálisan, szerkezetileg, és anyaghasználat szempontjából úgy érdemes tervezni, hogy alacsony energiaigényű legyen a létesítmény minden évszakban
• megújuló energiaforrások igénybevétele: fel kell mérni, milyen megújuló energiaforrásokra számíthatunk a telek adottságai mellett, és ezeket ki kell aknázni

Energiatakarékos ház tervezésének alapvető szempontjai:

• energetikai szempontból is ideális elhelyezkedés és tájolás
• alacsony hővezető képességű külső határoló szerkezetek
• energiatakarékos alakzat és kialakítás
• természetes fény, napfény optimális felhasználása berendezések nélkül is
• energiatakarékos fogyasztók alkalmazása (LED világítás, A+ besorolású hűtő, takarékos csaptelepek....)
• megújuló energiát hasznosító gépészet (napelemes, hőszivattyús, napkollektoros rendszerek, vízgyűjtő, víztakarékos rendszerek, szennyvíz tisztító berendezések...)

Megújuló energiaforrások lehetnek:

• Napenergia: a nap sugárzását kétféleképpen is fel lehet használni. Vagy a fényét felhasználva fotovoltaikus elektromosság generálásával (napelem) vagy a hőenergiája felhasználásával (napkollektor) . A napenergia használata történhet aktív módon, mint a naperőmű vagy a napelem, illetve passzív módon, mint például az épületek tájolása segítségével elért hőmegtakarítás.  A nap fényét felhasználhatja például a napelemes rendszer áram termelésére, vagy a napkollektorok vízmelegítésre a használati melegvízhez, vagy fűtéshez.  Esetleg a téren mint közegen (pl. télikert) keresztül fejti ki hatását, különböző szerkezeti hő - leadókon át.
• Szél: a szél mozgási energiáját a szélerőművek, különféle kialakítású szélkerekek használják fel, és elektromos energiává alakítják ott, ahol erre domborzatilag lehetőség nyílik.
• Geotermikus: a Föld belső hőjéből származó energia. A Föld belsejében lefelé haladva kilométerenként átlag 30 °C-kal emelkedik a hőmérséklet; ez használja fel például a geotermikus fűtésrendszer.