Melléképületek, házbővítés tudnivalók

Csaladihazak.hu // 2015.12.08
Bármilyen jónak is tűnik a ház, amikor beköltözik a család, szinte óhatatlan, hogy egy idő után felmerül az igény további bővítésre.

Amennyiben a telek mérete ezt megengedi, a "legegyszerűbb" módja ennek a házhoz való melléképület(ek) hozzáadása - akár közvetlenül a főépülethez, akár különálló építményként. Ennek azonban fontos szabályai vannak, amelyeket az alábbiakban próbálunk áttekinteni, kiegészítve pár hasznos tudnivalóval.
Kocsi beálló

A személygépkocsik gyarapodásával egy időben a garázsigények is megnőttek. A családi ház tulajdonosai viszonylag előnyös helyzetben vannak: szerencsés esetben, ha garázs nem is, de egy tetővel ellátott kocsi beálló kialakítható a kertben. Jobb híján sokan választják ezt a "félmegoldást", ami csak bejelentéshez kötött, építési engedélyhez már nem. A kocsi beállót ajánlatos minimum 2,5-3 * 5-6 m-es alapterületre tervezni, mert ez a hely elegendő egy középkategóriás jármű számára. Általában az épület oldalához szokták utólag hozzáépíteni; esetleg a telek egy nagyobb szabad területén, különálló építményként kerül felállításra.

Mit szeretnénk alkotni?

Ponyvaszerkezet

Hasonló megoldás az ún. ponyvaszerkezet: ez az építmény a jogszabály szerint csak akkor nem engedélyköteles, ha legfeljebb 30 négyzetméteres vagy annál kisebb alapterületű, illetve nem szélesebb, mint 4 méter. Ha bármelyik értéket meghaladja a szerkezet mérete, az esetben az bejelentés-, illetve engedélyköteles.

Előtető

Ha egy ilyen építmény már csatlakozik a házhoz – azaz nem különálló kerti tető -, akkor előtetőnek hívják, és 2 méter fesztávolságig vagy legfeljebb 25 négyzetméter alapterületig bejelentés, e felett pedig építési engedély köteles, területe pedig a telek beépítettségébe is beleszámít. Az előtető nem lóghat be az előkert, oldalkert és hátsókert kötelező legkisebb méretébe.

A ház bővítése

Az eddigiekhez képest már csak egy lépés, amikor a szerkezet falat is kap, nemcsak tetőt. Lakóépület bővítéséhez azonban minden esetben építési engedély szükséges, az alól nincs kivétel.

Pincék

Pince kétféleképpen valósítható meg: ha távolabb van a főépülettől, és önálló szerkezetekkel készül – ez esetben melléképületnek számít; ha közvetlen a főépülethez toldjuk, akkor pedig bővítésnek. Első esetben szükséges az építés-bejelentés, második esetben engedélyeztetés.

Kazánházak

Kazánházat a kémény miatt csak építési engedély alapján lehet építeni, amely megszerzéséhez még kéményseprő szakvélemény is kell. Ha gázkazánt is tervezünk elhelyezve az épületben, akkor gázterv is szükséges, melyet az illetékes gázszolgáltatóval kell engedélyeztetni.

Üvegházak

Üvegházak építésére speciális szabályok vonatkoznak:

  • amennyiben az üvegház az év során legfeljebb 180 napra kerül felállításra, úgy beépítésre nem szánt területen (külterületen) bármely méretben, beépítésre szánt területen (belterületen) 100 nm alapterületig engedély és bejelentés nélkül építhető
  • amennyiben az üvegház állandó jelleggel kerül felállításra, akkor beépítésre nem szánt területen 100 nm, beépítésre szánt területen 50 nm alapterületig építés-bejelentés alapján létesíthető. Ennél nagyobb üvegház építési engedély alapján építhető. Magassági korlátozás 6 méter, ennél magasabb csak engedély alapján építhető bármely esetben.


Mobilgarázs

Mobil épületekre nincs külön kitétel, mivel feltételezhetően nem állandó használatra helyezik el azokat. Általában állandó használatú melléképület építése, elhelyezése bejelentés köteles (pl. akár a barkácsáruházban kapható faházak is). Ha 6 hónapnál rövidebb időre, azaz ideiglenesen helyezik el, akkor általában nem kell sem engedély, sem pedig bejelentés.

Szabályok

A szabályozás szerint – amennyiben az ingatlan nem fekszik védett területen (műemléki, világörökségi, stb.) – melléképület 50 négyzetméter alapterületig és 2,5 méteres építménymagasságig (kb. átlagos homlokzat magasság) építés-bejelentés alapján építhető. E fölött viszont építési engedély kell.

Az építési bejelentéshez terveket kell készíttetni, számos előírást be kell tartani, amit tervezéskor az építész figyelembe vesz, és a tervért felelősséget vállal. Ilyen például az építési hely szabályos kiválasztása, a megengedett legnagyobb beépítettség, stb. A megfelelő megoldás tehát, ha kihívunk egy építészt helyszíni szemlére, aki a helyi előírások ismeretében tájékoztat arról, hogy milyen formában valósulhatnak meg az épületek, és milyen bekerülési költségekkel számolhatunk, majd meg is tervezi az építményt.

Építés-bejelentésnél tehát a tervező építész felelőssége, hogy a jogszabályoknak megfelelő épületet tervezzen. A beadott bejelentést az Építéshatóság tudomásul veszi, a szabályos megvalósulást ellenőrzi. Nem kell azonban várni a válaszra, a tervek alapján az építkezés máris megkezdhető. A munkálatokat 6 hónapon belül kell befejezni, és használatbavételi bejelentést tenni. Az építési engedély és bejelentésköteles kivitelezéseket viszont csak felelős műszaki vezető irányításával szabad végezni. A felelős műszaki vezető nyilatkozatát a használatbavételi bejelentéshez mellékelni kell.

Önkormányzatok eltérő szabályozása

Az építési szabályozás kétszintű: vannak országosan érvényes előírások (ezekről esett szó az előbbi bekezdésekben), de vannak helyi rendeletek is, melyeket az önkormányzatok alkotnak és saját közigazgatási határaikon belül érvényesek. Az egyes önkormányzatok a melléképületek építését is a Helyi Építési Szabályzatban (HÉSZ) szabályozzák. Ez általában megtalálható az adott önkormányzat honlapján.

Legegyszerűbb a helyi építéshatóságon érdeklődni a beépítési lehetőségekről (ügyfélfogadási időben díjmentesen állnak rendelkezésére), a HÉSZ ugyanis egy bonyolult nyelvezetű szakszöveg, melyhez ráadásul kapcsolódhatnak egyéb csatlakozó rendelkezések is, tehát nem biztos, hogy laikusként sikerül áttekinteni az egész szabályozási rendszert. A másik megoldás lehet, hogy egy helyben dolgozó építésztől kérünk szakmai tanácsadást.

Csaladihazak.hu
Kövessen minket:

Facebook gomb
MTI hírfelhasználó