Óriási drágulás az építőiparban

Ez a cikk elmúlt egy éves, így elavult lehet.

Az elmúlt hónapokban rengeteget hallhattuk, hogy borzasztó mértékben drágulnak az építőanyagok, de vajon mi áll ennek hátterében?

Mi a drágulás oka?

A brutális áremelkedések hátterében lényegében három ok húzódik meg. Az első az alapanyag hiány, ugyanis az elmúlt időszakban Európa-szerte óriási hiány lépett fel a fa- és vasanyagok tekintetében. A hiány következtében pedig a kínálat rendkívül alacsony lett. 

Ehhez társult a második ok: a kereslet óriási növekedése. Ennek hátterében a Kormány otthonteremtési és -felújítási támogatásai állnak. Ugyanis egy családi ház építése esetén - 3 gyermekkel - a CSOK és a babaváró hitel igénybevételével 30 millió forint ütheti a markunkat, ami sokaknak hozta meg a kedvét az építkezéshez. Az idei évtől pedig amennyiben felújítást tervezünk, egy maximum 3 millió forintos állami támogatásra is számíthatunk. 

Ezen okok miatt az áremelkedés tehát borítékolható volt, ugyanis a magas kereslet és az alacsony kínálat minden esetben dráguláshoz vezet. 

Végezetül egy harmadik okot is meg kell említenünk, ez pedig a folyamatosan romló euró-forint árfolyam. Mivel az alapanyagok többségét külföldről vásárolják, az árakat az euró határozza meg, így az áremelés forintra átváltva még jobban terheli a magyar építőipart. 

Milyen következményekkel jár a drágulás?

Az építőipar legnagyobb problémáját a drágulás mellett a munkaerőhiány jelenti, emiatt pedig a munkálatok is gyakran tolódnak. Sajnos azonban a drágulás olyan mértékű, hogy akár egy néhány hónapos csúszás alatt is jelentős mértékben növekednek az anyagárak. 

Emiatt pedig gyakran fordul elő, hogy az eredeti szerződés szerint vállalt áron nem vagy csak a haszon jelentős részéről lemondva tudják vállalni a munkálatok kivitelezését az építőipari szakemberek. 

Ennek pedig két következménye lehet. Az egyik, hogy a szerződésekben eleve kikötik, hogy a drágulás miatt nem vállalják fix áron a munkálatokat, így pedig a megbízó számára szinte nyomonkövethetetlen lesz, hogy mekkora összegre is számíthat a munkálatok befejeztével. 

A másik lehetőség, hogy bár az eredeti áron végzik el a munkálatokat, ez csak úgy lesz lehetséges, ha egyre rosszabb minőségű alapanyagokat használnak, ami hosszú távon súlyos problémákat okozhat. 

Mit tesz a Kormány a drágulások ellen?

Egyelőre nem történtek a drágulás megfékezésére irányuló intézkedések, ám a hónap elején nyilvánosságra került néhány a jövőben bevezetni kívánt intézkedés:

  • kiviteli korlátozás: Bizonyos építőanyagok Magyarországról való kivitelére mennyiségi korlátozásokat vezetnek be - ezt azonban az Európai Parlamentben is jóvá kell hagyni. 
  • bejelentési kötelezettség: Még a kiviteli korlátozás előtt életbe lép a bejelentési kötelezettség, ennek keretében minden építőanyag-exportot kötelező bejelenti az illetékes hatóságnak. 
  • extraprofit adó: Bizonyos termékek esetén egy meghatározott ár felett a szint fölé eső összeg 90 százalékát adó formájában elvonják. 
  • bányatevékenység szabályozása: A művelési jogot szerzett, de meg nem nyitott bányáknak egy éven belül meg kell kezdeniük a tevékenységet, máskülönben visszavonják a művelési jogot.