Hőszigetelés otthon (szabályok, tanácsok)

Ez a cikk elmúlt egy éves, így elavult lehet.

Az emberiség a kezdetektől keresi a megfelelő védelmet az időjárás viszontagságai, a klímaváltozások, szél, hő és eső ellen.

A túlzott hideg ill. meleg hőmérséklet elleni igényt valamilyen módon mindig is igyekeztek megoldani azok, akik lakóhelyüket akarták minél kényelmesebbé tenni - ezt az alapvető igényt manapság a hőszigeteléssel lehet a leghatékonyabban kielégíteni.

A hatékonyság manapság különösen fontos, hiszen az energiaárak egyre drágábbak lesznek, még a hazai rezsicsökkentés ellenére is. Kényelem, jó közérzet mellett a takarékossági megfontolások is előkerülnek, amikor épületeinket hőszigeteljük - mindenki tapasztalhatta az elmúlt min. egy évtizedben, hogy az átmeneti időszakok nagyon rövid ideig tartanak, és a kánikula-farkasordító hideg között csapong az időjárás már jó néhány éve.

A hőszigetelés kivitelezése - is - természetesen pénzbe kerül, és nemigen van lehetőség "spórolásra" - hosszútávon a legjobb minőségű anyagot is lehet rosszul, hibás technológiával beépíteni, ami biztos, hogy előbb-utóbb megbosszulja magát, hiszen a hibás kivitelezésnek köszönhetően lerontják a szigetelés eredményességét.

Egy átlagos ház szigetelése során előforduló felületek

  • csővezetékek: elsősorban a ház falain kívül eső csövek esetében ajánlott.
  • nyílászárók: a régi és korszerűtlen nyílászárók esetében megszüntethetjük az ablakok, ajtók körüli, illetve az ablakszárnyak közötti huzatot. Sajnos, ha teljesen elvetemedettek a nyílászáróink, akkor meg kell gondolni azok cseréjét.
  • padló: építés vagy felújítás során érdemes vele foglalkozni. Jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni, mivel ez az egyik legjobban megtérülő befektetés.
  • tető és padlás: ez is kiemelkedő jelentőségű a hő megtartó képesség fokozásában és az energia költségek csökkentésében. Fontos, hogy a hőhíd-mentesítés kellő minőségű, technológiájú és vastagságú anyagokból történjen és a szarufák közötti részre és a padlás padlózatára is kiterjedjen.
  • falak: a ház szigetelések alapvető és elsődlegesen kiemelt fontosságú területe. A lehető legvastagabb megoldás mellett döntsünk, és a szakemberek segítségét feltétlenül vegyük igénybe, nem csak a minél magasabb energia megtakarítás, hanem a homlokzat esztétikai megjelenésének érekében is.

Hőszigetelési szabályok

3 hővezetési mód létezik:

  • Hővezetés: Szilárd anyagon vagy gázon keresztül: minél szigetelőbb az anyag, annál kisebb a hővezetés.
  • Hőáramlás: a hő “utazik” a légmozgásnak köszönhetően, a hőmérséklet és a testsűrűség foka miatt. A forró levegő felfelé halad és a meleg eloszlik. Minél kisebb a légmozgás, annál kisebb a hőáramlás.
  • Hősugárzás: Minden anyag hőt nyel el vagy sugároz ki, hőmérsékletétől és sugárzóképességétől függően. A terjedési közegtől függően a hő funkciója más (vákuum vagy levegő). Ha a sugárzás elnyelődik vagy visszaverődik, kevesebb a hővezetés.

Hővezető képesség

Egy hőszigetelő anyag a hővezetőképességével jellemezhető, amelynek neve lambda-érték. A hővezetőképesség egy anyag hővezetési vagy hővezetési ellenállás teljesítőképességét méri. Minél kisebb a lambda érték, annál jobb a hőszigetelés. Ezt a standard mérést laboratóriumokban végzik el: az ISO 8301 előírás szerint 10 °C hőmérsékleten és W/m.K-ban fejezik ki. Egy anyag akkor számít hőszigetelőnek, ha a hővezető képessége kevesebb, mint 0,065 W/m.K.

Épület energiahatékonysága

A világon minden országban a gazdasági fejlődés miatt az energiafogyasztás nő, ami hosszú távon a nyersanyagok, mint az olaj és gáz kimerítéséhez vezethet. Az energiafogyasztás ismertetése, tudatosítása és a csökkentésére való törekvés az új EPBD kulcsfontosságú pontjai közé tartozik: 2002. december 16.-án elfogadott Épületek Energiatakarékosságának Direktívája 2002/91/EC, amelyet az EU-ban 2006-tól alkalmaznak. Célja nem más, mint az új épületek és jelentős felújításon átesett már meglévő nagy épületek (> 1000 m2) átfogó energiahatékonyságának fejlesztése.Az előírások négy elemet határoznak meg, amelyeket a nemzeti törvényhozásba integrálni kell:

  • egy módszer kidolgozása az épület energiateljesítményének integrált kiszámítására
  • minimális energiahatékonysági előírások meghatározása (a tagállamoknak)
  • új és meglévő épületek energiahatékonyságának minősítése
  • fűtő- és légkondicionáló rendszerek rendszeres ellenőrzése

Alacsony energiafogyasztás

Az építési szektor energiafogyasztása több mint 45 %-a az összefogyasztásnak a legtöbb országban. Emiatt évről évre egyre szigorúbb rendeleteket hoznak az épületekre vonatkozóan, az alacsony energiaszükségletű épületek koncepciója még mindig a jövő feladatai közé tartozik.A 2015-ben életbe lépő uniós szabvány teljesítéséhez nem elég a családi házakat 8-10 centiméter vastag anyaggal hőszigetelni, hanem 20 centiméterre kell vastagítani a hőszigetelést, cserébe viszont 45-50 százalékkal csökken a fűtési költség.

Kellemes közérzet a meleg, nyári időszakban

A kényelem és jó közérzet az épületekben a meleg nyári időszakban is manapság ugyanolyan kihívás és elvárás, mint a hideg időszakokban a meleg érzete. Az év legmelegebb napjain a déli órákban a légáramlás megfordul és a szobában emelkedni kezd a hőmérséklet, amely túlzott mértékben kellemetlen közérzetet okoz – még komolyabbá fordulhat a helyzet, ha a helyiség hőmérséklete magas marad. Forró napnak nevezzük például azt, amikor a nappali hőmérséklet 31 °C felett van, ill. az éjszakai hőmérséklet 21 °C felett marad. Kellemetlen közérzet akkor lép fel, ha a beltéri hőmérséklet lakóépületekben meghaladja a 26 °C-ot.

Az épületeknél tehát néhány megalapozott lépést kell hoznunk a passzív védekezés lehetőségeinek kiaknázása érdekében:

  • az épület elhelyezkedését és szerkezetét illetően, a közvetlen napsugárzás minimalizálása érdekében, ami az épület legnagyobb fokú hőterhelése a meleg nyári időszakban; ezért javasolt valamilyen árnyékolás alkalmazása, különösen a déli, nyugati és keleti homlokzatokon.
  • a belső hőterhelés minimalizálása (emberek, berendezések, világítás és egyéb hőforrások) jelentős hatással van a beltéri hőmérsékletre és csökkenti a hűsítési igényt.
  • a hő kirekesztése zárt szellőztetés és szellőztető stratégia alkalmazásával. Az ajtókat és zsalutáblákat zárva kell tartani már kora reggel, hogy megmaradjon a hűvös beltéri klíma. Napközben szellőztetni kell, hogy kiküszöböljük a kültéri meleg beszivárgását, de az éjszaka folyamán is, hogy a külső hűvös levegő ne jusson be az épületbe.