Jelzáloghitel az okostelefonnal

Amerikában járunk, ahol a Forbes magazin weboldalára író szerző elmélkedik arról, hogy az ingatlanpiac mennyire kihasználja a mobiltechnológia adta lehetőségeket.

Lehet, hogy furcsán hangzik, de nem is olyan régen a mobiltelefonokat még arra használták, hogy telefonáljanak velük, így egy-egy jelzáloghitel felvételekor annyi szerepe lehetett az eszköznek, hogy a hitelező és a hitelt felvevő telefonon beszéljen meg egy találkozót. Manapság az okostelefonok segítségével már nem lehetetlen, hogy olyan webportálokhoz férjünk hozzá a tengerparton üldögélve, munkába menet vagy taxizás közben, ahol jóváhagyják a kért kölcsönt abban a 10-15 percben, amíg nem tudunk magunkkal mit kezdeni.

Gyakorlatilag minden jelzáloghitelező virtuális technikákat használ arra, hogy jóváhagyja a jelzálogkölcsönöket és végigvigye a dokumentáció folyamatát.

Algoritmusok és szoftverek olvassák, értelmezik, kivonatolják, kockázat-elemzik az adatokat, amellyel eldöntésre kerül, hogy jóváhagyják-e a kölcsönt, vagy nem, illetve milyen dokumentumok szükségesek a tranzakcióhoz. Bankszámlakivonatok, adóbevallás, és minden ilyen jellegű dokumentumot beszkennelnek, e-maileznek és feltöltik a pénzügyi világ virtuális világába - szinte videojátékszerűen működik az egész, ahol a legtöbb pontszámot elérő játékos egy házzal lesz gazdagabb.

A TV-ben is reklámoznak olyan cégek, akik azzal dicsekednek, hogy ők a világ első digitális jelzáloghitel kölcsönzői.

És hogy az egész procedúra az elejétől végéig virtuálisan megy, mindenféle papírozás nélkül. És bár valóban elsőként hirdetik ezt a lehetősége, a valóság az, hogy a hitelezők már egy jó ideje digitálisan ügyintéznek. Weboldalon keresztül nyújtják be az igénylésüket, a dokumentumokat az interneten keresztül küldik el, feltöltik a többi szükséges állományt, majd az algoritmusok "kezelésbe veszik" az adatokat, és minden emberi szubjektivitástól mentesen, gyorsan, egységesen lekezelik az adatokat. Az ilyen ősi "rituálék", mint például a beszélgetés, aláírás, már a múlté: minden virtuális és elektronikus, ami nem csoda, hiszen az elektronikus aláírás kora is a nyakunkban liheg.

Még a tökéletes otthont is okostelefonos alkalmazással vagy simán weboldalas kereséssel találják meg a potenciális vevők. Az USA-béli National Association of Realtors (ingatlanosok nemzeti szövetsége) adatai szerint a vevők 92%-a igénybe vette az internetet valamilyen formában, illetve a potenciális vásárlók 50 százaléka mobil alkalmazást / weboldalt vett igénybe akkor, amikor a számára tökéletes otthont kereste.

Egy apró részlet azonban nagyon fontos ebben az elektronikus álomvilágban:

bár minden automatizáltnak tűnik, valójában nagymértékben szükséges az emberi részvétel. A világ első digitális jelzáloghitelezőként reklámozó cég embereket használ arra, hogy ellenőrizzék a kapott információkat, dokumentumokat, és hogy a döntéshozás különböző fázisain elnavigálja az ügyfelet. Nincs olyan banki kölcsön, amely nem viseli magán az emberi érintés nyomait. Legalábbis egyelőre nincs. A döntéshozó és ellenőrző fázisokat leszámítva azonban az adatelemzések, a PDF formátumba való konvertálások azonban mind a virtuális térben történnek, és ez alól nem képez kivételt szinte egyetlen, kölcsönzéssel foglalkozó entitás sem.

A fentiek, bár pár éve hihetetlenül futurisztikusnak hangzottak volna

Manapság már valójában semmi különös nincs bennük. Gondoljuk csak végig, az életünk mennyire a technikai vívmányok körül forog: a modern eszközöket akár már hangutasításokkal is vezérelhetjük, az autók már saját magukat vezetik és parkolják le - nem csoda, hogy az okostelefonunk már hamarosan az új otthonunkhoz való jutás felé nyitja meg a kaput a virtuális világon keresztül.

A cikk Mark Greene írása nyomán készült a Forbes.com weboldalról.